gondnok

Hungarian

Etymology

From gond +‎ -nok (noun-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɡonːok]
• Hyphenation: gond‧nok
• Rhymes: -ok

Noun

gondnok (plural gondnokok)

1. guardian, trustee, custodian (a person entrusted with the custody or care of someone)

   Synonyms: gyám, gondviselő

2. caretaker, curator, janitor (a person who takes care of a place or thing; someone looking after somewhere, or with responsibility for keeping a place in good repair)

   Synonyms: vagyonkezelő, kurátor

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	gondnok	gondnokok
accusative	gondnokot	gondnokokat
dative	gondnoknak	gondnokoknak
instrumental	gondnokkal	gondnokokkal
causal-final	gondnokért	gondnokokért
translative	gondnokká	gondnokokká
terminative	gondnokig	gondnokokig
essive-formal	gondnokként	gondnokokként
essive-modal	gondnokul	—
inessive	gondnokban	gondnokokban
superessive	gondnokon	gondnokokon
adessive	gondnoknál	gondnokoknál
illative	gondnokba	gondnokokba
sublative	gondnokra	gondnokokra
allative	gondnokhoz	gondnokokhoz
elative	gondnokból	gondnokokból
delative	gondnokról	gondnokokról
ablative	gondnoktól	gondnokoktól
non-attributive possessive - singular	gondnoké	gondnokoké
non-attributive possessive - plural	gondnokéi	gondnokokéi

Possessive forms of gondnok
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	gondnokom	gondnokaim
2nd person sing.	gondnokod	gondnokaid
3rd person sing.	gondnoka	gondnokai
1st person plural	gondnokunk	gondnokaink
2nd person plural	gondnokotok	gondnokaitok
3rd person plural	gondnokuk	gondnokaik

Derived terms

• gondnoki
• gondnokol
• gondnokság

 

Further reading

• gondnok in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN