sötét

See also: sotet

Hungarian

Alternative forms

• setét

Etymology

From Proto-Ugric *čettɜ- (“to become dark”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʃøteːt]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: sö‧tét
• Rhymes: -eːt

Adjective

sötét (comparative sötétebb, superlative legsötétebb)

1. dark, sombre (UK), somber (US)

   Sötét lett, mire hazaértem. ― By the time I got home, it was already dark.

   Sötét nadrághoz ne vegyünk fehér zoknit. ― You shouldn't wear white socks with dark trousers.

2. (colloquial) unintelligent, stupid, dumb

   Szépnek szép, de sötét, mint az éjszaka. ― She may be beautiful, but she's dumb as rocks. (literally: dark as the night)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	sötét	sötétek
accusative	sötétet	sötéteket
dative	sötétnek	sötéteknek
instrumental	sötéttel	sötétekkel
causal-final	sötétért	sötétekért
translative	sötétté	sötétekké
terminative	sötétig	sötétekig
essive-formal	sötétként	sötétekként
essive-modal	—	—
inessive	sötétben	sötétekben
superessive	sötéten	sötéteken
adessive	sötétnél	sötéteknél
illative	sötétbe	sötétekbe
sublative	sötétre	sötétekre
allative	sötéthez	sötétekhez
elative	sötétből	sötétekből
delative	sötétről	sötétekről
ablative	sötéttől	sötétektől
non-attributive possessive - singular	sötété	sötéteké
non-attributive possessive - plural	sötétéi	sötétekéi

Antonyms

• világos

Derived terms

• sötétedik
• sötétít
• sötétség
• sötétül

 

Compound words

• sötétbarna
• sötétkamra
• sötétkék
• sötétzöld

 

Expressions

• sötét anyag
• sötét középkor

 

Noun

sötét (uncountable)

1. darkness, dark

   Eltartott egy ideig, amíg a szemem hozzászokott a sötéthez. ― It took a while until my eyes grew accustomed to the dark.

   Egyelőre csak a sötétben tapogatózunk. ― So far, we're just groping around in the dark.

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	sötét	sötétek
accusative	sötétet	sötéteket
dative	sötétnek	sötéteknek
instrumental	sötéttel	sötétekkel
causal-final	sötétért	sötétekért
translative	sötétté	sötétekké
terminative	sötétig	sötétekig
essive-formal	sötétként	sötétekként
essive-modal	—	—
inessive	sötétben	sötétekben
superessive	sötéten	sötéteken
adessive	sötétnél	sötéteknél
illative	sötétbe	sötétekbe
sublative	sötétre	sötétekre
allative	sötéthez	sötétekhez
elative	sötétből	sötétekből
delative	sötétről	sötétekről
ablative	sötéttől	sötétektől
non-attributive possessive - singular	sötété	sötéteké
non-attributive possessive - plural	sötétéi	sötétekéi

Possessive forms of sötét
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	sötétem	sötétjeim
2nd person sing.	sötéted	sötétjeid
3rd person sing.	sötétje	sötétjei
1st person plural	sötétünk	sötétjeink
2nd person plural	sötétetek	sötétjeitek
3rd person plural	sötétjük	sötétjeik

Derived terms

• sötétben tapogatózik

Further reading

• sötét in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN