sötét

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: sotet

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Proto-Ugric *čettɜ-(to become dark).[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈʃøteːt]
  • (file)
  • Hyphenation: sö‧tét

Adjective[edit]

sötét (comparative sötétebb, superlative legsötétebb)

  1. dark, sombre (UK), somber (US)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative sötét sötétek
accusative sötétet sötéteket
dative sötétnek sötéteknek
instrumental sötéttel sötétekkel
causal-final sötétért sötétekért
translative sötétté sötétekké
terminative sötétig sötétekig
essive-formal sötétként sötétekként
essive-modal
inessive sötétben sötétekben
superessive sötéten sötéteken
adessive sötétnél sötéteknél
illative sötétbe sötétekbe
sublative sötétre sötétekre
allative sötéthez sötétekhez
elative sötétből sötétekből
delative sötétről sötétekről
ablative sötéttől sötétektől

Antonyms[edit]

Derived terms[edit]

(Compound words):

(Collocations):

References[edit]

  1. ^ Starostin's Uralic Database, Entry #1765