aberráció

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Latin aberratio[1] -áció.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɒbɛrːaːt͡siʲoː]
  • (file)
  • Hyphenation: aber‧rá‧ció

Noun[edit]

aberráció (plural aberrációk)

  1. aberration

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative aberráció aberrációk
accusative aberrációt aberrációkat
dative aberrációnak aberrációknak
instrumental aberrációval aberrációkkal
causal-final aberrációért aberrációkért
translative aberrációvá aberrációkká
terminative aberrációig aberrációkig
essive-formal aberrációként aberrációkként
essive-modal
inessive aberrációban aberrációkban
superessive aberráción aberrációkon
adessive aberrációnál aberrációknál
illative aberrációba aberrációkba
sublative aberrációra aberrációkra
allative aberrációhoz aberrációkhoz
elative aberrációból aberrációkból
delative aberrációról aberrációkról
ablative aberrációtól aberrációktól
Possessive forms of aberráció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. aberrációm aberrációim
2nd person sing. aberrációd aberrációid
3rd person sing. aberrációja aberrációi
1st person plural aberrációnk aberrációink
2nd person plural aberrációtok aberrációitok
3rd person plural aberrációjuk aberrációik

Derived terms[edit]

References[edit]

  • aberráció in Hungarian-English dictionary at SZTAKI