abszurd

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German absurd, from Latin absurdus (discordant, senseless), from ab- + surdus (deaf).[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɒpsurd]
  • (file)
  • Hyphenation: ab‧szurd

Adjective[edit]

abszurd (comparative abszurdabb, superlative legabszurdabb)

  1. absurd

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative abszurd abszurdak
accusative abszurdat abszurdakat
dative abszurdnak abszurdaknak
instrumental abszurddal abszurdakkal
causal-final abszurdért abszurdakért
translative abszurddá abszurdakká
terminative abszurdig abszurdakig
essive-formal abszurdként abszurdakként
essive-modal
inessive abszurdban abszurdakban
superessive abszurdon abszurdakon
adessive abszurdnál abszurdaknál
illative abszurdba abszurdakba
sublative abszurdra abszurdakra
allative abszurdhoz abszurdakhoz
elative abszurdból abszurdakból
delative abszurdról abszurdakról
ablative abszurdtól abszurdaktól

Related terms[edit]

References[edit]