bélű

See also: belu and belű

Hungarian

Alternative forms

• belű

Etymology

bél (“intestine; internal part [in various senses]”) +‎ -ű (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbeːlyː]
• Hyphenation: bé‧lű

Adjective

bélű (not comparable)

1. -boweled, with …… bowels (having a specific kind of intestines or bowels)
2. -kernelled, -fleshed, -pulped, -wicked, with a …… kernel, flesh, pulp, or wick (having a specific kind of kernel, flesh, pulp, or wick)

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	bélű	bélűek
accusative	bélűt	bélűeket
dative	bélűnek	bélűeknek
instrumental	bélűvel	bélűekkel
causal-final	bélűért	bélűekért
translative	bélűvé	bélűekké
terminative	bélűig	bélűekig
essive-formal	bélűként	bélűekként
essive-modal	—	—
inessive	bélűben	bélűekben
superessive	bélűn	bélűeken
adessive	bélűnél	bélűeknél
illative	bélűbe	bélűekbe
sublative	bélűre	bélűekre
allative	bélűhöz	bélűekhez
elative	bélűből	bélűekből
delative	bélűről	bélűekről
ablative	bélűtől	bélűektől
non-attributive possessive - singular	bélűé	bélűeké
non-attributive possessive - plural	bélűéi	bélűekéi

Coordinate terms

• (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú

Derived terms

• egyszálbélű
• kákabélű
• nagybélű (gluttonous; someone who likes to eat much)
• vékonybélű (someone who likes to eat little)
• vérbélű (of the pulp of a kind of orange)