búr

See also: bur, Bur, bür, bůr, and bur-

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbuːr]

Adjective

búr (not comparable)

1. Boer

Noun

búr (plural búrok)

1. Boer
2. (vulgar) male homosexual

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	búr	búrok
accusative	búrt	búrokat
dative	búrnak	búroknak
instrumental	búrral	búrokkal
causal-final	búrért	búrokért
translative	búrrá	búrokká
terminative	búrig	búrokig
essive-formal	búrként	búrokként
essive-modal	—	—
inessive	búrban	búrokban
superessive	búron	búrokon
adessive	búrnál	búroknál
illative	búrba	búrokba
sublative	búrra	búrokra
allative	búrhoz	búrokhoz
elative	búrból	búrokból
delative	búrról	búrokról
ablative	búrtól	búroktól
non-attributive possessive - singular	búré	búroké
non-attributive possessive - plural	búréi	búrokéi

Possessive forms of búr
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	búrom	búrjaim
2nd person sing.	búrod	búrjaid
3rd person sing.	búrja	búrjai
1st person plural	búrunk	búrjaink
2nd person plural	búrotok	búrjaitok
3rd person plural	búrjuk	búrjaik

---

Icelandic

Etymology

(deprecated template usage) From Old Norse búr.

Pronunciation

• IPA^(key): /puːr/
• Rhymes: -uːr

Noun

búr n (genitive singular búrs, nominative plural búr)

1. larder
2. storage room
3. cage

Declension

declension of búr

n-s	singular		plural
	indefinite	definite	indefinite	definite
nominative	búr	búrið	búr	búrin
accusative	búr	búrið	búr	búrin
dative	búri	búrinu	búrum	búrunum
genitive	búrs	búrsins	búra	búranna

Derived terms

• fuglabúr
• kvennabúr
• matarbúr
• vopnabúr

Anagrams

• brú