becslés

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

becsül +‎ -és

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈbɛt͡ʃleːʃ]
  • Hyphenation: becs‧lés

Noun[edit]

becslés (plural becslések)

  1. estimate (rough calculation or guess)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative becslés becslések
accusative becslést becsléseket
dative becslésnek becsléseknek
instrumental becsléssel becslésekkel
causal-final becslésért becslésekért
translative becsléssé becslésekké
terminative becslésig becslésekig
essive-formal becslésként becslésekként
essive-modal
inessive becslésben becslésekben
superessive becslésen becsléseken
adessive becslésnél becsléseknél
illative becslésbe becslésekbe
sublative becslésre becslésekre
allative becsléshez becslésekhez
elative becslésből becslésekből
delative becslésről becslésekről
ablative becsléstől becslésektől
non-attributive
possessive - singular
becslésé becsléseké
non-attributive
possessive - plural
becsléséi becslésekéi
Possessive forms of becslés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. becslésem becsléseim
2nd person sing. becslésed becsléseid
3rd person sing. becslése becslései
1st person plural becslésünk becsléseink
2nd person plural becslésetek becsléseitek
3rd person plural becslésük becsléseik

Further reading[edit]

  • becslés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • becslés in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)