bekezdés

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈbɛkɛzdeːʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: be‧kez‧dés

Noun[edit]

bekezdés ‎(plural bekezdések)

  1. paragraph

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative bekezdés bekezdések
accusative bekezdést bekezdéseket
dative bekezdésnek bekezdéseknek
instrumental bekezdéssel bekezdésekkel
causal-final bekezdésért bekezdésekért
translative bekezdéssé bekezdésekké
terminative bekezdésig bekezdésekig
essive-formal bekezdésként bekezdésekként
essive-modal
inessive bekezdésben bekezdésekben
superessive bekezdésen bekezdéseken
adessive bekezdésnél bekezdéseknél
illative bekezdésbe bekezdésekbe
sublative bekezdésre bekezdésekre
allative bekezdéshez bekezdésekhez
elative bekezdésből bekezdésekből
delative bekezdésről bekezdésekről
ablative bekezdéstől bekezdésektől
Possessive forms of bekezdés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. bekezdésem bekezdéseim
2nd person sing. bekezdésed bekezdéseid
3rd person sing. bekezdése bekezdései
1st person plural bekezdésünk bekezdéseink
2nd person plural bekezdésetek bekezdéseitek
3rd person plural bekezdésük bekezdéseik

Derived terms[edit]

  • bek. (abbreviation)