beleegyezés

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

beleegyez +‎ -és

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈbɛlɛɛɟɛzeːʃ/
  • Hyphenation: be‧le‧e‧gye‧zés

Noun[edit]

beleegyezés ‎(plural beleegyezések)

  1. consent (voluntary agreement)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative beleegyezés beleegyezések
accusative beleegyezést beleegyezéseket
dative beleegyezésnek beleegyezéseknek
instrumental beleegyezéssel beleegyezésekkel
causal-final beleegyezésért beleegyezésekért
translative beleegyezéssé beleegyezésekké
terminative beleegyezésig beleegyezésekig
essive-formal beleegyezésként beleegyezésekként
essive-modal
inessive beleegyezésben beleegyezésekben
superessive beleegyezésen beleegyezéseken
adessive beleegyezésnél beleegyezéseknél
illative beleegyezésbe beleegyezésekbe
sublative beleegyezésre beleegyezésekre
allative beleegyezéshez beleegyezésekhez
elative beleegyezésből beleegyezésekből
delative beleegyezésről beleegyezésekről
ablative beleegyezéstől beleegyezésektől
Possessive forms of beleegyezés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. beleegyezésem beleegyezéseim
2nd person sing. beleegyezésed beleegyezéseid
3rd person sing. beleegyezése beleegyezései
1st person plural beleegyezésünk beleegyezéseink
2nd person plural beleegyezésetek beleegyezéseitek
3rd person plural beleegyezésük beleegyezéseik