boríték

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

borít +‎ -ék

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈboriːteːk]
  • (file)
  • Hyphenation: bo‧rí‧ték

Noun[edit]

boríték ‎(plural borítékok)

  1. envelope

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative boríték borítékok
accusative borítékot borítékokat
dative borítéknak borítékoknak
instrumental borítékkal borítékokkal
causal-final borítékért borítékokért
translative borítékká borítékokká
terminative borítékig borítékokig
essive-formal borítékként borítékokként
essive-modal
inessive borítékban borítékokban
superessive borítékon borítékokon
adessive borítéknál borítékoknál
illative borítékba borítékokba
sublative borítékra borítékokra
allative borítékhoz borítékokhoz
elative borítékból borítékokból
delative borítékról borítékokról
ablative borítéktól borítékoktól
Possessive forms of boríték
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. borítékom borítékjaim
2nd person sing. borítékod borítékjaid
3rd person sing. borítékja borítékjai
1st person plural borítékunk borítékjaink
2nd person plural borítékotok borítékjaitok
3rd person plural borítékjuk borítékjaik