brutális
Hungarian
Etymology
From Late Latin brutālis (“beastly, stupid”), from Latin brūtus (“heavy, dull, stupid”).[1] With -ális ending.
Pronunciation
Adjective
brutális (comparative brutálisabb, superlative legbrutálisabb)
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | brutális | brutálisak |
| accusative | brutálisat | brutálisakat |
| dative | brutálisnak | brutálisaknak |
| instrumental | brutálissal | brutálisakkal |
| causal-final | brutálisért | brutálisakért |
| translative | brutálissá | brutálisakká |
| terminative | brutálisig | brutálisakig |
| essive-formal | brutálisként | brutálisakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | brutálisban | brutálisakban |
| superessive | brutálison | brutálisakon |
| adessive | brutálisnál | brutálisaknál |
| illative | brutálisba | brutálisakba |
| sublative | brutálisra | brutálisakra |
| allative | brutálishoz | brutálisakhoz |
| elative | brutálisból | brutálisakból |
| delative | brutálisról | brutálisakról |
| ablative | brutálistól | brutálisaktól |
| non-attributive possessive - singular |
brutálisé | brutálisaké |
| non-attributive possessive - plural |
brutáliséi | brutálisakéi |
Synonyms
Derived terms
Related terms
References
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN