bukás

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: bukas

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

bukik +‎ -ás (noun-forming suffix)[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈbukaːʃ]
  • Hyphenation: bu‧kás

Noun[edit]

bukás (plural bukások)

  1. fall

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative bukás bukások
accusative bukást bukásokat
dative bukásnak bukásoknak
instrumental bukással bukásokkal
causal-final bukásért bukásokért
translative bukássá bukásokká
terminative bukásig bukásokig
essive-formal bukásként bukásokként
essive-modal
inessive bukásban bukásokban
superessive bukáson bukásokon
adessive bukásnál bukásoknál
illative bukásba bukásokba
sublative bukásra bukásokra
allative bukáshoz bukásokhoz
elative bukásból bukásokból
delative bukásról bukásokról
ablative bukástól bukásoktól
Possessive forms of bukás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. bukásom bukásaim
2nd person sing. bukásod bukásaid
3rd person sing. bukása bukásai
1st person plural bukásunk bukásaink
2nd person plural bukásotok bukásaitok
3rd person plural bukásuk bukásaik

References[edit]

  1. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN