burján

Hungarian

Etymology

From a Slavic language, perhaps from Bulgarian бу́рен (búren) or Serbo-Croatian бу̀рјан. From Proto-Slavic *burьjanъ.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈburjaːn]
• Hyphenation: bur‧ján
• Rhymes: -aːn

Noun

burján (plural burjánok)

1. (literary, dialectal) weed

   Synonyms: gyom, gaz

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	burján	burjánok
accusative	burjánt	burjánokat
dative	burjánnak	burjánoknak
instrumental	burjánnal	burjánokkal
causal-final	burjánért	burjánokért
translative	burjánná	burjánokká
terminative	burjánig	burjánokig
essive-formal	burjánként	burjánokként
essive-modal	—	—
inessive	burjánban	burjánokban
superessive	burjánon	burjánokon
adessive	burjánnál	burjánoknál
illative	burjánba	burjánokba
sublative	burjánra	burjánokra
allative	burjánhoz	burjánokhoz
elative	burjánból	burjánokból
delative	burjánról	burjánokról
ablative	burjántól	burjánoktól
non-attributive possessive - singular	burjáné	burjánoké
non-attributive possessive - plural	burjánéi	burjánokéi

Possessive forms of burján
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	burjánom	burjánjaim
2nd person sing.	burjánod	burjánjaid
3rd person sing.	burjánja	burjánjai
1st person plural	burjánunk	burjánjaink
2nd person plural	burjánotok	burjánjaitok
3rd person plural	burjánjuk	burjánjaik

Derived terms

• burjános
• burjánzik

 

Further reading

• burján in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• burján in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).