csodagyerek

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

csoda(miracle) +‎ gyerek(child)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈt͡ʃodɒɟɛrɛk]
  • Hyphenation: cso‧da‧gye‧rek

Noun[edit]

csodagyerek ‎(plural csodagyerekek)

  1. child prodigy, wunderkind (extremely talented child)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative csodagyerek csodagyerekek
accusative csodagyereket csodagyerekeket
dative csodagyereknek csodagyerekeknek
instrumental csodagyerekkel csodagyerekekkel
causal-final csodagyerekért csodagyerekekért
translative csodagyerekké csodagyerekekké
terminative csodagyerekig csodagyerekekig
essive-formal csodagyerekként csodagyerekekként
essive-modal
inessive csodagyerekben csodagyerekekben
superessive csodagyereken csodagyerekeken
adessive csodagyereknél csodagyerekeknél
illative csodagyerekbe csodagyerekekbe
sublative csodagyerekre csodagyerekekre
allative csodagyerekhez csodagyerekekhez
elative csodagyerekből csodagyerekekből
delative csodagyerekről csodagyerekekről
ablative csodagyerektől csodagyerekektől
Possessive forms of csodagyerek
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. csodagyerekem csodagyerekeim
2nd person sing. csodagyereked csodagyerekeid
3rd person sing. csodagyereke csodagyerekei
1st person plural csodagyerekünk csodagyerekeink
2nd person plural csodagyereketek csodagyerekeitek
3rd person plural csodagyerekük csodagyerekeik