csodagyerek

Hungarian

Etymology

csoda (“miracle”) +‎ gyerek (“child”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃodɒɟɛrɛk]
• Hyphenation: cso‧da‧gye‧rek

Noun

csodagyerek (plural csodagyerekek)

1. child prodigy, wunderkind (extremely talented child)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	csodagyerek	csodagyerekek
accusative	csodagyereket	csodagyerekeket
dative	csodagyereknek	csodagyerekeknek
instrumental	csodagyerekkel	csodagyerekekkel
causal-final	csodagyerekért	csodagyerekekért
translative	csodagyerekké	csodagyerekekké
terminative	csodagyerekig	csodagyerekekig
essive-formal	csodagyerekként	csodagyerekekként
essive-modal	—	—
inessive	csodagyerekben	csodagyerekekben
superessive	csodagyereken	csodagyerekeken
adessive	csodagyereknél	csodagyerekeknél
illative	csodagyerekbe	csodagyerekekbe
sublative	csodagyerekre	csodagyerekekre
allative	csodagyerekhez	csodagyerekekhez
elative	csodagyerekből	csodagyerekekből
delative	csodagyerekről	csodagyerekekről
ablative	csodagyerektől	csodagyerekektől
non-attributive possessive - singular	csodagyereké	csodagyerekeké
non-attributive possessive - plural	csodagyerekéi	csodagyerekekéi

Possessive forms of csodagyerek
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	csodagyerekem	csodagyerekeim
2nd person sing.	csodagyereked	csodagyerekeid
3rd person sing.	csodagyereke	csodagyerekei
1st person plural	csodagyerekünk	csodagyerekeink
2nd person plural	csodagyereketek	csodagyerekeitek
3rd person plural	csodagyerekük	csodagyerekeik