diófa

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

dió (walnut) +‎ fa (tree)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈdiʲoːfɒ]
  • Hyphenation: dió‧fa

Noun[edit]

diófa (plural diófák)

  1. walnut (tree)

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative diófa diófák
accusative diófát diófákat
dative diófának diófáknak
instrumental diófával diófákkal
causal-final diófáért diófákért
translative diófává diófákká
terminative diófáig diófákig
essive-formal diófaként diófákként
essive-modal
inessive diófában diófákban
superessive diófán diófákon
adessive diófánál diófáknál
illative diófába diófákba
sublative diófára diófákra
allative diófához diófákhoz
elative diófából diófákból
delative diófáról diófákról
ablative diófától diófáktól
Possessive forms of diófa
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. diófám diófáim
2nd person sing. diófád diófáid
3rd person sing. diófája diófái
1st person plural diófánk diófáink
2nd person plural diófátok diófáitok
3rd person plural diófájuk diófáik

Derived terms[edit]