disztingvált

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

disztingvál +‎ -t

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈdistiŋɡvaːlt]
  • (file)
  • Hyphenation: disz‧ting‧vált

Adjective[edit]

disztingvált (comparative disztingváltabb, superlative legdisztingváltabb)

  1. distinguished

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative disztingvált disztingváltak
accusative disztingváltat disztingváltakat
dative disztingváltnak disztingváltaknak
instrumental disztingválttal disztingváltakkal
causal-final disztingváltért disztingváltakért
translative disztingválttá disztingváltakká
terminative disztingváltig disztingváltakig
essive-formal disztingváltként disztingváltakként
essive-modal
inessive disztingváltban disztingváltakban
superessive disztingválton disztingváltakon
adessive disztingváltnál disztingváltaknál
illative disztingváltba disztingváltakba
sublative disztingváltra disztingváltakra
allative disztingválthoz disztingváltakhoz
elative disztingváltból disztingváltakból
delative disztingváltról disztingváltakról
ablative disztingválttól disztingváltaktól
non-attributive
possessive - singular
disztingválté disztingváltaké
non-attributive
possessive - plural
disztingváltéi disztingváltakéi

Verb[edit]

disztingvált

  1. third-person singular indicative past indefinite of disztingvál
  2. past participle of disztingvál