előírás

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

előír +‎ -ás

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛløːʲiːraːʃ]
  • Hyphenation: elő‧í‧rás

Noun[edit]

előírás (plural előírások)

  1. rule, regulation

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative előírás előírások
accusative előírást előírásokat
dative előírásnak előírásoknak
instrumental előírással előírásokkal
causal-final előírásért előírásokért
translative előírássá előírásokká
terminative előírásig előírásokig
essive-formal előírásként előírásokként
essive-modal
inessive előírásban előírásokban
superessive előíráson előírásokon
adessive előírásnál előírásoknál
illative előírásba előírásokba
sublative előírásra előírásokra
allative előíráshoz előírásokhoz
elative előírásból előírásokból
delative előírásról előírásokról
ablative előírástól előírásoktól
Possessive forms of előírás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. előírásom előírásaim
2nd person sing. előírásod előírásaid
3rd person sing. előírása előírásai
1st person plural előírásunk előírásaink
2nd person plural előírásotok előírásaitok
3rd person plural előírásuk előírásaik