Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search



elő- (pre-) +‎ feltétel (condition)


  • IPA(key): [ˈɛløːfɛlteːtɛl]
  • Hyphenation: elő‧fel‧té‧tel


előfeltétel (plural előfeltételek)

  1. precondition, prerequisite, requirement, sine qua non (something that must be gained in order to gain something else)


Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative előfeltétel előfeltételek
accusative előfeltételt előfeltételeket
dative előfeltételnek előfeltételeknek
instrumental előfeltétellel előfeltételekkel
causal-final előfeltételért előfeltételekért
translative előfeltétellé előfeltételekké
terminative előfeltételig előfeltételekig
essive-formal előfeltételként előfeltételekként
inessive előfeltételben előfeltételekben
superessive előfeltételen előfeltételeken
adessive előfeltételnél előfeltételeknél
illative előfeltételbe előfeltételekbe
sublative előfeltételre előfeltételekre
allative előfeltételhez előfeltételekhez
elative előfeltételből előfeltételekből
delative előfeltételről előfeltételekről
ablative előfeltételtől előfeltételektől
Possessive forms of előfeltétel
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. előfeltételem előfeltételeim
2nd person sing. előfeltételed előfeltételeid
3rd person sing. előfeltétele előfeltételei
1st person plural előfeltételünk előfeltételeink
2nd person plural előfeltételetek előfeltételeitek
3rd person plural előfeltételük előfeltételeik