eljegyzés

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From eljegyez +‎ -és

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛjːɛd͡zːeːʃ]
  • Hyphenation: el‧jegy‧zés

Noun[edit]

eljegyzés (plural eljegyzések)

  1. engagement (a period of time when marriage is planned)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative eljegyzés eljegyzések
accusative eljegyzést eljegyzéseket
dative eljegyzésnek eljegyzéseknek
instrumental eljegyzéssel eljegyzésekkel
causal-final eljegyzésért eljegyzésekért
translative eljegyzéssé eljegyzésekké
terminative eljegyzésig eljegyzésekig
essive-formal eljegyzésként eljegyzésekként
essive-modal
inessive eljegyzésben eljegyzésekben
superessive eljegyzésen eljegyzéseken
adessive eljegyzésnél eljegyzéseknél
illative eljegyzésbe eljegyzésekbe
sublative eljegyzésre eljegyzésekre
allative eljegyzéshez eljegyzésekhez
elative eljegyzésből eljegyzésekből
delative eljegyzésről eljegyzésekről
ablative eljegyzéstől eljegyzésektől
Possessive forms of eljegyzés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. eljegyzésem eljegyzéseim
2nd person sing. eljegyzésed eljegyzéseid
3rd person sing. eljegyzése eljegyzései
1st person plural eljegyzésünk eljegyzéseink
2nd person plural eljegyzésetek eljegyzéseitek
3rd person plural eljegyzésük eljegyzéseik

See also[edit]