erősség

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

erős ‎(strong) +‎ -ség

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛrøːʃːeːɡ]
  • Hyphenation: erős‧ség

Noun[edit]

erősség ‎(plural erősségek)

  1. strength (strongest part of something; that on which confidence or reliance is based)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative erősség erősségek
accusative erősséget erősségeket
dative erősségnek erősségeknek
instrumental erősséggel erősségekkel
causal-final erősségért erősségekért
translative erősséggé erősségekké
terminative erősségig erősségekig
essive-formal erősségként erősségekként
essive-modal
inessive erősségben erősségekben
superessive erősségen erősségeken
adessive erősségnél erősségeknél
illative erősségbe erősségekbe
sublative erősségre erősségekre
allative erősséghez erősségekhez
elative erősségből erősségekből
delative erősségről erősségekről
ablative erősségtől erősségektől
Possessive forms of erősség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. erősségem erősségeim
2nd person sing. erősséged erősségeid
3rd person sing. erőssége erősségei
1st person plural erősségünk erősségeink
2nd person plural erősségetek erősségeitek
3rd person plural erősségük erősségeik

Derived terms[edit]