eszű

From Wiktionary, the free dictionary
Archived revision by Panda10 (talk | contribs) as of 18:31, 29 December 2019.
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

Etymology

ész (intellect, brain, mind) +‎ (adjective-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɛsyː]
  • Hyphenation: eszű

Adjective

eszű (comparative eszűbb, superlative legeszűbb)

  1. -witted, of …… intellect
    féleszűhalf-witted

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative eszű eszűek
accusative eszűt eszűeket
dative eszűnek eszűeknek
instrumental eszűvel eszűekkel
causal-final eszűért eszűekért
translative eszűvé eszűekké
terminative eszűig eszűekig
essive-formal eszűként eszűekként
essive-modal
inessive eszűben eszűekben
superessive eszűn eszűeken
adessive eszűnél eszűeknél
illative eszűbe eszűekbe
sublative eszűre eszűekre
allative eszűhöz eszűekhez
elative eszűből eszűekből
delative eszűről eszűekről
ablative eszűtől eszűektől
non-attributive
possessive - singular
eszűé eszűeké
non-attributive
possessive - plural
eszűéi eszűekéi

Derived terms