félelem

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

fél +‎ -elem

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈfeːlɛlɛm]
  • Hyphenation: fé‧le‧lem

Noun[edit]

félelem (plural félelmek)

  1. fear

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative félelem félelmek
accusative félelmet félelmeket
dative félelemnek félelmeknek
instrumental félelemmel félelmekkel
causal-final félelemért félelmekért
translative félelemmé félelmekké
terminative félelemig félelmekig
essive-formal félelemként félelmekként
essive-modal
inessive félelemben félelmekben
superessive félelmen félelmeken
adessive félelemnél félelmeknél
illative félelembe félelmekbe
sublative félelemre félelmekre
allative félelemhez félelmekhez
elative félelemből félelmekből
delative félelemről félelmekről
ablative félelemtől félelmektől
Possessive forms of félelem
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. félelmem félelmeim
2nd person sing. félelmed félelmeid
3rd person sing. félelme félelmei
1st person plural félelmünk félelmeink
2nd person plural félelmetek félelmeitek
3rd person plural félelmük félelmeik