falevél

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

fa +‎ levél

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈfɒlɛveːl]
  • Hyphenation: fa‧le‧vél

Noun[edit]

falevél ‎(plural falevelek)

  1. (botany) leaf (of a tree)
    • 1899, Endre Ady, Ősz felé,[1] stanza 1:
      Sivár, őszt jósló, nyári nap. / Tarlóból fújdogál a szél, / Egy-egy lehulló falevél / Szállongva széltől szárnyra kap.

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative falevél falevelek
accusative falevelet faleveleket
dative falevélnek faleveleknek
instrumental falevéllel falevelekkel
causal-final falevélért falevelekért
translative falevéllé falevelekké
terminative falevélig falevelekig
essive-formal falevélként falevelekként
essive-modal
inessive falevélben falevelekben
superessive falevélen faleveleken
adessive falevélnél faleveleknél
illative falevélbe falevelekbe
sublative falevélre falevelekre
allative falevélhez falevelekhez
elative falevélből falevelekből
delative falevélről falevelekről
ablative falevéltől falevelektől
Possessive forms of falevél
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. falevelem faleveleim
2nd person sing. faleveled faleveleid
3rd person sing. falevele falevelei
1st person plural falevelünk faleveleink
2nd person plural faleveletek faleveleitek
3rd person plural falevelük faleveleik