fogalom

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

fog +‎ -alom [1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈfoɡɒlom]
  • Hyphenation: fo‧ga‧lom

Noun[edit]

fogalom ‎(plural fogalmak)

  1. concept, notion, idea

Declension[edit]

Inflection (plural in -ak, back harmony)
singular plural
nominative fogalom fogalmak
accusative fogalmat fogalmakat
dative fogalomnak fogalmaknak
instrumental fogalommal fogalmakkal
causal-final fogalomért fogalmakért
translative fogalommá fogalmakká
terminative fogalomig fogalmakig
essive-formal fogalomként fogalmakként
essive-modal
inessive fogalomban fogalmakban
superessive fogalmon fogalmakon
adessive fogalomnál fogalmaknál
illative fogalomba fogalmakba
sublative fogalomra fogalmakra
allative fogalomhoz fogalmakhoz
elative fogalomból fogalmakból
delative fogalomról fogalmakról
ablative fogalomtól fogalmaktól
Possessive forms of fogalom
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. fogalmam fogalmaim
2nd person sing. fogalmad fogalmaid
3rd person sing. fogalma fogalmai
1st person plural fogalmunk fogalmaink
2nd person plural fogalmatok fogalmaitok
3rd person plural fogalmuk fogalmaik

Derived terms[edit]

References[edit]

  1. ^ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6