gőz

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: goz and göz

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Unknown origin.

Pronunciation[edit]

Noun[edit]

gőz (plural gőzök)

  1. steam

Declension[edit]

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative gőz gőzök
accusative gőzt gőzöket
dative gőznek gőzöknek
instrumental gőzzel gőzökkel
causal-final gőzért gőzökért
translative gőzzé gőzökké
terminative gőzig gőzökig
essive-formal gőzként gőzökként
essive-modal
inessive gőzben gőzökben
superessive gőzön gőzökön
adessive gőznél gőzöknél
illative gőzbe gőzökbe
sublative gőzre gőzökre
allative gőzhöz gőzökhöz
elative gőzből gőzökből
delative gőzről gőzökről
ablative gőztől gőzöktől
Possessive forms of gőz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. gőzöm gőzeim
2nd person sing. gőzöd gőzeid
3rd person sing. gőze gőzei
1st person plural gőzünk gőzeink
2nd person plural gőzötök gőzeitek
3rd person plural gőzük gőzeik

Derived terms[edit]

(Compound words):