fokozat

Hungarian

Etymology

fok +‎ -o- + -zat

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfokozɒt]
• Hyphenation: fo‧ko‧zat

Noun

fokozat (plural fokozatok)

1. degree (one of a series of steps in a process)

   a következő nehézségi fokozat ― the next degree of difficulty

2. degree, grade, class, rank (a level in an organization)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	fokozat	fokozatok
accusative	fokozatot	fokozatokat
dative	fokozatnak	fokozatoknak
instrumental	fokozattal	fokozatokkal
causal-final	fokozatért	fokozatokért
translative	fokozattá	fokozatokká
terminative	fokozatig	fokozatokig
essive-formal	fokozatként	fokozatokként
essive-modal	—	—
inessive	fokozatban	fokozatokban
superessive	fokozaton	fokozatokon
adessive	fokozatnál	fokozatoknál
illative	fokozatba	fokozatokba
sublative	fokozatra	fokozatokra
allative	fokozathoz	fokozatokhoz
elative	fokozatból	fokozatokból
delative	fokozatról	fokozatokról
ablative	fokozattól	fokozatoktól
non-attributive possessive - singular	fokozaté	fokozatoké
non-attributive possessive - plural	fokozatéi	fokozatokéi

Possessive forms of fokozat
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	fokozatom	fokozataim
2nd person sing.	fokozatod	fokozataid
3rd person sing.	fokozata	fokozatai
1st person plural	fokozatunk	fokozataink
2nd person plural	fokozatotok	fokozataitok
3rd person plural	fokozatuk	fokozataik

Derived terms

• fokozati
• fokozatos
• fokozatú

(Compound words):

• betűfokozat
• rangfokozat
• rendfokozat