funkcionál

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈfuŋkt͡siʲonaːl]
  • Hyphenation: funk‧ci‧o‧nál

Etymology 1[edit]

From German funktionieren, from French fonctionner[1] +‎ -ál.

Verb[edit]

funkcionál

  1. (intransitive) to function
Conjugation[edit]
Synonyms[edit]

Etymology 2[edit]

Noun[edit]

funkcionál ‎(plural funkcionálok)

  1. (mathematics) functional (function that takes a function as its argument)
Declension[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative funkcionál funkcionálok
accusative funkcionált funkcionálokat
dative funkcionálnak funkcionáloknak
instrumental funkcionállal funkcionálokkal
causal-final funkcionálért funkcionálokért
translative funkcionállá funkcionálokká
terminative funkcionálig funkcionálokig
essive-formal funkcionálként funkcionálokként
essive-modal
inessive funkcionálban funkcionálokban
superessive funkcionálon funkcionálokon
adessive funkcionálnál funkcionáloknál
illative funkcionálba funkcionálokba
sublative funkcionálra funkcionálokra
allative funkcionálhoz funkcionálokhoz
elative funkcionálból funkcionálokból
delative funkcionálról funkcionálokról
ablative funkcionáltól funkcionáloktól
Possessive forms of funkcionál
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. funkcionálom funkcionáljaim
2nd person sing. funkcionálod funkcionáljaid
3rd person sing. funkcionálja funkcionáljai
1st person plural funkcionálunk funkcionáljaink
2nd person plural funkcionálotok funkcionáljaitok
3rd person plural funkcionáljuk funkcionáljaik

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2