gépezet

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From gép

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɡeːpɛzɛt]
  • Hyphenation: gé‧pe‧zet

Noun[edit]

gépezet (plural gépezetek)

  1. machinery

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative gépezet gépezetek
accusative gépezetet gépezeteket
dative gépezetnek gépezeteknek
instrumental gépezettel gépezetekkel
causal-final gépezetért gépezetekért
translative gépezetté gépezetekké
terminative gépezetig gépezetekig
essive-formal gépezetként gépezetekként
essive-modal
inessive gépezetben gépezetekben
superessive gépezeten gépezeteken
adessive gépezetnél gépezeteknél
illative gépezetbe gépezetekbe
sublative gépezetre gépezetekre
allative gépezethez gépezetekhez
elative gépezetből gépezetekből
delative gépezetről gépezetekről
ablative gépezettől gépezetektől
Possessive forms of gépezet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. gépezetem gépezeteim
2nd person sing. gépezeted gépezeteid
3rd person sing. gépezete gépezetei
1st person plural gépezetünk gépezeteink
2nd person plural gépezetetek gépezeteitek
3rd person plural gépezetük gépezeteik