Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search



görbül +‎ -et, created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.[1]


  • IPA(key): [ˈɡørbylɛt]
  • Hyphenation: gör‧bü‧let


görbület (plural görbületek)

  1. curvature, bend, curve
  2. (anatomy) flexure (a curve or bend in a tubular organ)


Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative görbület görbületek
accusative görbületet görbületeket
dative görbületnek görbületeknek
instrumental görbülettel görbületekkel
causal-final görbületért görbületekért
translative görbületté görbületekké
terminative görbületig görbületekig
essive-formal görbületként görbületekként
inessive görbületben görbületekben
superessive görbületen görbületeken
adessive görbületnél görbületeknél
illative görbületbe görbületekbe
sublative görbületre görbületekre
allative görbülethez görbületekhez
elative görbületből görbületekből
delative görbületről görbületekről
ablative görbülettől görbületektől
Possessive forms of görbület
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. görbületem görbületeim
2nd person sing. görbületed görbületeid
3rd person sing. görbülete görbületei
1st person plural görbületünk görbületeink
2nd person plural görbületetek görbületeitek
3rd person plural görbületük görbületeik


  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN