gondolat

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

gondol +‎ -at

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɡondolɒt]
  • (file)
  • Hyphenation: gon‧do‧lat

Noun[edit]

gondolat ‎(plural gondolatok)

  1. thought

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative gondolat gondolatok
accusative gondolatot gondolatokat
dative gondolatnak gondolatoknak
instrumental gondolattal gondolatokkal
causal-final gondolatért gondolatokért
translative gondolattá gondolatokká
terminative gondolatig gondolatokig
essive-formal gondolatként gondolatokként
essive-modal
inessive gondolatban gondolatokban
superessive gondolaton gondolatokon
adessive gondolatnál gondolatoknál
illative gondolatba gondolatokba
sublative gondolatra gondolatokra
allative gondolathoz gondolatokhoz
elative gondolatból gondolatokból
delative gondolatról gondolatokról
ablative gondolattól gondolatoktól
Possessive forms of gondolat
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. gondolatom gondolataim
2nd person sing. gondolatod gondolataid
3rd person sing. gondolata gondolatai
1st person plural gondolatunk gondolataink
2nd person plural gondolatotok gondolataitok
3rd person plural gondolatuk gondolataik

Derived terms[edit]

(Compound words):