gyorsétel

Hungarian

Etymology

gyors (“fast”) +‎ étel (“food”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɟorʃeːtɛl]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: gyors‧étel

Noun

gyorsétel (plural gyorsételek)

1. fast food

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	gyorsétel	gyorsételek
accusative	gyorsételt	gyorsételeket
dative	gyorsételnek	gyorsételeknek
instrumental	gyorsétellel	gyorsételekkel
causal-final	gyorsételért	gyorsételekért
translative	gyorsétellé	gyorsételekké
terminative	gyorsételig	gyorsételekig
essive-formal	gyorsételként	gyorsételekként
essive-modal	—	—
inessive	gyorsételben	gyorsételekben
superessive	gyorsételen	gyorsételeken
adessive	gyorsételnél	gyorsételeknél
illative	gyorsételbe	gyorsételekbe
sublative	gyorsételre	gyorsételekre
allative	gyorsételhez	gyorsételekhez
elative	gyorsételből	gyorsételekből
delative	gyorsételről	gyorsételekről
ablative	gyorsételtől	gyorsételektől
non-attributive possessive - singular	gyorsételé	gyorsételeké
non-attributive possessive - plural	gyorsételéi	gyorsételekéi

Possessive forms of gyorsétel
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	gyorsételem	gyorsételeim
2nd person sing.	gyorsételed	gyorsételeid
3rd person sing.	gyorsétele	gyorsételei
1st person plural	gyorsételünk	gyorsételeink
2nd person plural	gyorsételetek	gyorsételeitek
3rd person plural	gyorsételük	gyorsételeik