hányadék

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

hány +‎ -adék

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈhaːɲɒdeːk]
  • Hyphenation: há‧nya‧dék

Noun[edit]

hányadék (plural hányadékok)

  1. puke, vomit

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative hányadék hányadékok
accusative hányadékot hányadékokat
dative hányadéknak hányadékoknak
instrumental hányadékkal hányadékokkal
causal-final hányadékért hányadékokért
translative hányadékká hányadékokká
terminative hányadékig hányadékokig
essive-formal hányadékként hányadékokként
essive-modal
inessive hányadékban hányadékokban
superessive hányadékon hányadékokon
adessive hányadéknál hányadékoknál
illative hányadékba hányadékokba
sublative hányadékra hányadékokra
allative hányadékhoz hányadékokhoz
elative hányadékból hányadékokból
delative hányadékról hányadékokról
ablative hányadéktól hányadékoktól
Possessive forms of hányadék
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hányadékom hányadékaim
2nd person sing. hányadékod hányadékaid
3rd person sing. hányadéka hányadékai
1st person plural hányadékunk hányadékaink
2nd person plural hányadékotok hányadékaitok
3rd person plural hányadékuk hányadékaik