hány

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: hany and Hany

Hungarian

[edit]

ed  Table of Correlatives (cf. H. demonstrative adverbs)
question this that same every-/all no- relative some any else
e/i- a/o- ugyan mind(en)- se(m/n)- a- + qu. vala  akár
bár
más
who ki ő u mindenki senki aki v a b m
what mi ez az u u minden semmi ami /
amely
v a b m
which melyik mindegyik
mind
semelyik
egyik sem
amelyik v a b m
how hogy(an)
miként
így úgy u u mindenhogy
mindenhogyan
sehogy(an)
semmiképpen
(a)mint
ahogy(an)
v
v
a b
a b
m/m
m/m
whatlike
what kind
milyen
miféle
ilyen
efféle
olyan
afféle
u u mindenféle semmilyen
semmiféle
amilyen v
v
a b
a b
m
m/m
where hol itt ott u u mindenhol
mindenütt
sehol ahol v a b m
m
from wh. honnan innen onnan u u mindenhonnan sehonnan ahonnan v a b m
to where hova
hová
ide oda u u mindenhova
mindenhová
sehova
sehová
ahova
ahová
v
v
a b
a b
m
m
from
which way
merről erről arról u u mindenfelől semerről amerről v a b m
which way merre
merrefelé
erre
errefelé
arra
arrafelé
u u mindenfelé semerre amerre v a b m
why miért ezért azért u u mindenért semmiért amiért v a b m
how many hány ennyi annyi u u mind
az összes
sehány ahány v a b
how much mennyi semennyi amennyi v a b
wh. extent mennyire ennyire annyira u u (teljesen) semennyire amennyire v a b
what size mekkora ekkora akkora u u (az egész) semekkora amekkora v a b
what time mikor ekkor akkor u u mindig soha/sose(m)
sohase(m)
amikor v a b m
how long
how far
meddig eddig addig u u (végig)* semeddig ameddig v a b
*: Mindeddig/-addig mean “up until this/that point” (= egészen eddig/addig).
Csak following relative pronouns expresses “-ever”, e.g. aki csak (whoever);
is after “any” pronouns emphasizes “no matter”: akármit is (no matter what).
né- (some) forms compounds with few words.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈhaːɲ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: hány
  • Rhymes: -aːɲ

Etymology 1

[edit]

Native word, probably from Proto-Uralic.[1]

Pronoun

[edit]

hány?

  1. (interrogative) how many?
    Coordinate term: mennyi (how much?)
    Hány könyvet vettél?How many books did you buy?
    Hány éves vagy?How old are you? (literally, “How many years old are you?”)
    Hány óra van?What time is it? (literally, “How many hours are there?”)
Declension
[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative hány
accusative hányat
dative hánynak
instrumental hánnyal
causal-final hányért
translative hánnyá
terminative hányig
essive-formal hányként
essive-modal
inessive hányban
superessive hányon
adessive hánynál
illative hányba
sublative hányra
allative hányhoz
elative hányból
delative hányról
ablative hánytól
non-attributive
possessive - singular
hányé
non-attributive
possessive - plural
hányéi
Derived terms
[edit]
Compound words

Etymology 2

[edit]

From Proto-Finno-Ugric *kanɜ- (to strew, pour, throw, dig).[2]

Alternative forms

[edit]

Verb

[edit]

hány

  1. (transitive) to hurl, spout, fling, throw, toss (especially a shapeless, disorderly amount with many small components or pieces)
    Synonyms: dob, hajít, vág, vet, halmoz
  2. (transitive, intransitive) to vomit
    Synonyms: okád, okádik, rókázik
Conjugation
[edit]
Derived terms
[edit]
Compound words

(With verbal prefixes):

Expressions

References

[edit]
  1. ^ hány in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. ^ Entry #239 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.

Further reading

[edit]
  • (to hurl, heap): hány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (how many): hány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN