az

See also: Appendix:Variations of "az"

Translingual

Etymology

Clipping of English Azerbaijani or Azerbaijani azərbaycanca.

Symbol

az

1. (international standards) ISO 639-1 language code for Azerbaijani.

See also

• Wiktionary’s coverage of Azerbaijani terms

English

Etymology 1

Adverb

az (not comparable)

1. Eye dialect spelling of as.
   • 1790, Noah Webster, A Collection of Essays and Fugitiv Writings, pages 340–341:

     The whole legiſlature likewize acts az a court for the trial of public delinquents.

Etymology 2

Abbreviation.

Noun

az (uncountable)

1. Alternative form of az. (“azure”).

Etymology 3

From Old Church Slavonic азъ (azŭ).

Noun

az (uncountable)

1. Name of the letter a in Cyrillic and Glagolitic alphabets.

Translations

name of the letter a in the Cyrillic and Glagolitic alphabets

• Belarusian: аз m (az)
• Bulgarian: аз (bg) (az)
• Old Church Slavonic:

  Cyrillic: азъ m (azŭ)

  Glagolitic: ⰰⰸⱏ m (azŭ)

• Russian: аз (ru) m (az)
• Ukrainian: аз (uk) m (az)

Further reading

• Early Cyrillic alphabet on Wikipedia.Wikipedia

Anagrams

• 'za, ZA, za

Azerbaijani

Other scripts

Cyrillic		аз
Arabic		آز

Etymology 1

Inherited from Old Anatolian Turkish آزْ (az), from Proto-Turkic *āŕ.

Pronunciation

• IPA^(key): [ɑz]

• Audio:

  (file)

Adjective

az

1. few, little

Adverb

az

1. a bit, a little

Derived terms

• az qala
• az-az
• az-çox
• az-maz
• azacıq
  • az-azacıq
• azalmaq
  • azalan
  • azalma
  • azaltmaq
    • azaldılmaq
      • azaldılma
    • azaltdırmaq
      • azaltdırılmaq
        • azaltdırılma
      • azaltdırma
    • azaltma
• azaşırımlı
• azbilikli
• azbudaqlı
• azca
  • azca-azca
• azcana
• azdan-çoxdan
• azdanışan
• azdavamlı
• azdebitli
• azdəyişkən
• azdişicikli
• azdişli
• azdözümlü
• azeffekli
• azəhəmiyyətli
• azgəlirli
  • azgəlirlilik
• azgörünən
• azgörünmə
• azgüclü
• azhasilatlı
• azhərəkətli
  • azhərəkətlilik
• azişlənən
• azkalorili
• azkarbonlu
• azkomplektli
• azkonsentratlı
• azkontrastlı
• azqalaylı
• azqazanclı
• azqidalı
• azqüvvəli
• azlıq
• azmetrajlı
• azməhsuldar
  • azməhsuldarlıq
• azməhsullu
• azməlumatlı
  • azməlumatlılıq
• azmənfəətli
• azmərtəbəli
• azmüddətli
• azmütaliəli
• azömürlü
• azsavadlı
• azsaylı
• azseçilən
• azsəmərəli
  • azsəmərəlilik
• azsəsli
  • azsəslilik
• azşaxəli
  • azşaxəlilik
• aztanınan
• aztapılan
• aztəcrübəli
• aztəhsilli
• aztəminatlı
• aztəzyiqli
• aztirajlı
• aztonnajlı
• aztorpaqlı
• aztutumlu
• azuşaqlı
  • azuşaqlılıq
• azvibrasiyalı
• azyarpaq
• azyarpaqlı
• azyaşlı
  • azyaşlılıq
• azyüklü
• bir az
• bir azdan

Further reading

• Altun Kitab (2013–), “az”, in Azleks

Etymology 2

From ay qız.

Interjection

az

2. An informal way of addressing a girl.

   Az, nə qayırırsan?! ― Girl, what are you doing?!

See also

• ədə!
• qıza

Breton

Pronoun

az

1. you (sg acc.)

Bukhari

Etymology

Etymology tree

Proto-Iranian *háčaH

Old Persian 𐏃𐎨𐎠 (hacā)

Middle Persian 𐭬𐭭 (az)

Classical Persian اَز (az)

Tajik аз (az)

Bukhari az

Inherited from Tajik аз (az).

Preposition

az (Cyrillic spelling аз)

1. from, about, at

References

• Gulkarov, Josef (2010), Этимологический словарь бухарско-еврейского языка с переводомна русский, англиский и иврит [Etymological Dictionary of Bukharian - Russian - English - Hebrew] (in Russian, English, and Hebrew), Tel Aviv: Union of Bukharian Jews in Israel, Jewish Agency, page 29

Crimean Tatar

Etymology

Cognate with Old Turkic 𐰀𐰕 (āz, “few, little, a bit, a little”).

Adjective

az

1. few, little

Synonyms

• teran, azğana

Gagauz

Alternative forms

• aaz

Etymology

Inherited from Old Anatolian Turkish آزْ (āz), from Proto-Turkic *āŕ. Compare Azerbaijani az, Turkish az, Crimean Tatar az.

Pronunciation

• IPA^(key): /ɑz/

Adjective

az (comparative taa az, superlative en az)

1. alternative form of aaz

References

• Kopuşçu M. İ., Todorova S. A., Kiräkova T.İ., editors (2019), Gagauzça-rusça sözlük: klaslar 5-12, Komrat: Gagauziya M.V. Maruneviç adına Bilim-Aaraştırma merkezi, →ISBN, page 23
• Mavrodi M. F., editor (2019), Gagauzça-rusça sözlük: klaslar 1-4, Komrat: Gagauziya M.V. Maruneviç adına Bilim-Aaraştırma merkezi, →ISBN, page 13

Hungarian

Etymology

The pronoun and determiner senses probably derive from an earlier a + a pronoun-forming suffix -z, where the former element originates from Proto-Uralic *o or *u (“that, that other”). Its cognates include Moksha омба (omba, “other”), омбоце (omboce, “second”), Eastern Mari умбал (umbal, “far, distant”), Udmurt отын (otyn, “there”) and Komi-Zyrian ата (ata, “here”), асы (asy, “look here”).

The definite article was created by means of conversion, originally only in the form az, later shortened to a’ before consonants until the early 20th century, when the spelling a was accepted.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒz]

• Audio:

  (file)

• Rhymes: -ɒz

Article

az

2. the (for words beginning with a vowel) [from 13th–14th c.]

   az iskola ― the school

Derived terms

• a (for words beginning with a consonant)

Pronoun

az

2. that [from late 12th c.]

   Coordinate terms: ez, emez, amaz

   Az ott egy ház. ― That is a house over there.

   Az tetszik nekem a legjobban. ― That is what I like the most. (literally, “That appeals to me the most.”)

Declension

Inflection of az

	singular	plural
nominative	az	azok
accusative	azt	azokat
dative	annak	azoknak
instrumental	azzal	azokkal
causal-final	azért	azokért
translative	azzá	azokká
terminative	addig	azokig
essive-formal	akként	azokként
essive-modal	—	—
inessive	abban	azokban
superessive	azon	azokon
adessive	annál	azoknál
illative	abba	azokba
sublative	arra	azokra
allative	ahhoz	azokhoz
elative	abból	azokból
delative	arról	azokról
ablative	attól	azoktól
non-attributive possessive – singular	azé	azoké
non-attributive possessive – plural	azéi	azokéi

The possessive forms of this pronoun are not in use. If necessary, the corresponding possessive forms of olyan (“such [a thing]”) can be used.

Derived terms

• abbeli, abbéli
• afféle
• ahelyett
• ahogy
• ahogyan
• ahol
• ahonnan
• aki
• ameddig
• amekkora
• amellett
• amely
• amelyik
• amerre
• ami
• amiatt
• amilyen
• amióta
• anélkül
• annyi
• azalatt
• azalól
• azáltal
• azelőtt
• azé
• aznap
• azóta
• aztán
• azután
• mindaz
• ugyanaz

See also

Hungarian table of correlatives (see also Hungarian demonstrative adverbs)

question	question word	this	that	same	every-/all	no-	relative	some-	any-	other-/else-	a few
		e/i-	a/o-	ugyan-	mind- minden-	se(m/n)-	a-	vala-	akár-, bár-	más-	né-
who	ki	ő		ugyanő	mindenki	senki	aki	valaki	akárki, bárki	másvalaki	–
what	mi	ez	az	ugyanez ugyanaz	minden mindez, mindaz	semmi	ami, amely	valami	akármi, bármi	más másvalami	–
which	melyik				mindegyik mind	semelyik egyik sem	amelyik	valamelyik egyik	akármelyik, bármelyik	másik	némelyik
how	hogy(an) miként, mint miképp(en)	így ekként ekképp(en)	úgy akként akképp(en)	ugyanígy ugyanúgy	mindenhogy(an) mindenképp(en) mindenféleképpen	sehogy(an)1 semmiképp(en) semmiféleképpen	ahogy(an) (a)mint (a)miképpen	valahogy(an)2 valamiképp(en)	akárhogy(an), bárhogy(an) akár-/bármiképpen	máshogy(an) másként másképp(en)	némiképpen
what…like what kind	milyen miféle	ilyen efféle	olyan afféle	ugyanilyen ugyanolyan	mindenféle	semmilyen semmiféle	amilyen	valamilyen valamiféle	akármilyen, bármilyen akármiféle, bármiféle	másmilyen, másfajta másféle	néhányféle
where	hol	itt	ott	ugyanitt ugyanott	mindenhol mindenütt	sehol	ahol	valahol	akárhol, bárhol	máshol másutt	néhol
from where	honnan	innen	onnan	ugyaninnen ugyanonnan	mindenhonnan	sehonnan	ahonnan	valahonnan	akárhonnan, bárhonnan	máshonnan	–
to where	hova hová	ide	oda	ugyanide ugyanoda	mindenhova mindenhová	sehova sehová	ahova ahová	valahova valahová	akárhova, bárhova akárhová, bárhová	máshova máshová	–
from which way	merről	erről	arról	ugyanerről ugyanarról	mindenfelől	semerről	amerről	valamerről	akármerről, bármerről	másfelől	–
which way	merre merrefelé	erre errefelé	arra arrafelé	ugyanerre ugyanarra	mindenfelé	semerre	amerre	valamerre	akármerre, bármerre	másfelé	–
why	miért	ezért	azért	ugyanezért ugyanazért	mindenért	semmiért	amiért	valamiért	akármiért, bármiért	másért	–
how many	hány	ennyi	annyi	ugyanennyi ugyanannyi	mind az összes	sehány	ahány	valahány	akárhány, bárhány	–	néhány
how much	mennyi					semennyi	amennyi	valamennyi	akármennyi, bármennyi		némi
what extent	mennyire	ennyire	annyira	ugyanennyire ugyanannyira	(teljesen)	semennyire	amennyire	valamennyire	akármennyire, bármennyire	–	–
what size	mekkora	ekkora	akkora	ugyanekkora ugyanakkora	(az egész)	semekkora	amekkora	valamekkora	akármekkora, bármekkora	–	–
what time	mikor	ekkor	akkor	ugyanekkor ugyanakkor	mindig	soha/sose(m) sohase(m) semmikor	amikor	valamikor	akármikor, bármikor	máskor	néha
how long how far	meddig	eddig	addig	ugyaneddig ugyanaddig	(végig)3	semeddig	amíg ameddig	valameddig	akármeddig, bármeddig	–	–

¹ Semhogy and semmint are conjunctions meaning “(rather) than”, “before” (as in inkább meghal, semhogy… ― he'll rather die than…).
² Valamint is now only used in the sense of “as well as” in enumerations.
³ Mindeddig/-addig mean “up until this/that point” (= egészen eddig/addig).
Csak following relative pronouns expresses “-ever”, e.g. aki csak (“whoever”); is after “any” pronouns emphasizes “no matter”: akármit is (“no matter what”).

Determiner

az

2. (used before a noun phrase with a definite article, declined in accordance with the noun phrase it applies to) that

   Coordinate terms: ez, emez, amaz

   Az a ház nagyon szép. ― That house is very beautiful.

   Azzal a dobozzal nem tudok mit kezdeni. ― I cannot do anything with that box.

   Azokban a házakban venezuelaiak laknak. ― In those houses, Venezuelan people are living.

4. (rare, archaic, except in vowel-initial fixed phrases, with zero article) that

   Synonym: (before words starting with a consonant; rare in this function) a

   Coordinate terms: e, ez, eme, emez, ama, amaz, ezen, azon

   az ügyben (equivalent to abban az ügyben, but with an emphatic az) ― in that matter

   az évben (equivalent to abban az évben, but with an emphatic az) ― in that year

   az az évi díjak (with an emphatic second az) ― the fees of that year

Usage notes

Because az (in the first, common usage) takes a definite article (the) and van (“is, to be”) is omitted in "who"/"what" statements, some terms are ambiguous. “Az a ház” can mean both “that house” as a phrase and “That is the house” as a whole sentence. The same ambiguity may arise with ez.

In higher (formal) register, azon may be used instead of the current usage of az, especially to shorten phrases where the suffix or postposition would have to be repeated, e.g. azokról az anyagokról vs. azon anyagokról (“about those materials/substances”) or azok helyett az anyagok helyett vs. azon anyagok helyett (“instead of those materials/substances”). To avoid repetition in a less formal style, though not exactly with the same sense, the determiner olyan (“such”) might be applied: az olyan anyagokról, az olyan anyagok helyett.

Declension

Inflection of az

	singular	plural
nominative	az	azok
accusative	azt	azokat
dative	annak	azoknak
instrumental	azzal	azokkal
causal-final	azért	azokért
translative	azzá	azokká
terminative	addig	azokig
essive-formal	akként	azokként
essive-modal	—	—
inessive	abban	azokban
superessive	azon	azokon
adessive	annál	azoknál
illative	abba	azokba
sublative	arra	azokra
allative	ahhoz	azokhoz
elative	abból	azokból
delative	arról	azokról
ablative	attól	azoktól
non-attributive possessive – singular	azé	azoké
non-attributive possessive – plural	azéi	azokéi

See also

Hungarian pronominal adverbs from case suffixes (see also postpositions)

case	suffix	who?	what?	this	that	he/she (it)1	verbal prefix	category
nominative	–	ki	mi	ez	az	ő* / ∅ az / ∅	–	–
accusative	-t / -ot / -at / -et / -öt	kit	mit	ezt	azt	őt* / ∅ azt / ∅	–	c1 c2
dative	-nak / -nek	kinek	minek	ennek	annak	neki	neki-	category
instrumental	-val / -vel	kivel	mivel	ezzel/ evvel	azzal/ avval	vele		category
causal-final	-ért	kiért	miért	ezért	azért	érte	–	category
translative	-vá / -vé	kivé	mivé	ezzé	azzá	–	–	category
terminative	-ig	–	meddig	eddig	addig	–	–	category
essive-formal	-ként	(kiként)	(miként)	ekként	akként	–	–	category
essive-modal	-ul / -ül	–	–	–	–	–	–	category
inessive	-ban / -ben	kiben	miben	ebben	abban	benne	–	category
superessive	-n/-on/-en/-ön	kin	min	ezen	azon	rajta	(rajta-)	category
adessive	-nál / -nél	kinél	minél	ennél	annál	nála	–	category
illative	-ba / -be	kibe	mibe	ebbe	abba	bele	bele-	category
sublative	-ra / -re	kire	mire	erre	arra	rá	rá-	category
allative	-hoz/-hez/-höz	kihez	mihez	ehhez	ahhoz	hozzá	hozzá-	category
elative	-ból / -ből	kiből	miből	ebből	abból	belőle	–	category
delative	-ról / -ről	kiről	miről	erről	arról	róla	–	category
ablative	-tól / -től	kitől	mitől	ettől	attól	tőle	–	category

¹Ő and őt refer to human beings; the forms below them might be construed likewise.
Forms in parentheses are uncommon. All Hungarian pronouns / edit this template

Further reading

• az in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2026).
• (pronoun or determiner): az in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
• (definite article, referring to its alternative form “a”): az in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
• (the referred entry on the definite article): (3): a in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.

Latvian

Preposition

az (with genitive)

1. (dialectal) behind; alternative form of aiz

Mapudungun

Noun

az (Raguileo spelling)

1. countenance; face; side
2. form; colour; aspect
3. personality; habit
4. kinship

References

• Wixaleyiñ: Mapucezugun-wigkazugun pici hemvlcijka (Wixaleyiñ: Small Mapudungun-Spanish dictionary), Beretta, Marta; Cañumil, Dario; Cañumil, Tulio, 2008.

Middle High German

Etymology 1

From Old High German āȥ, from Proto-West Germanic *āt, from Proto-Germanic *ētą.

Pronunciation

• IPA^(key): (before 13^th CE) /ˈaːs/

Noun

āȥ n

1. food

Declension

Declension of āȥ (strong neuter with null plural)

	singular			plural
	indef.	def.	noun	def.	noun
nominative	ein	daȥ	āȥ	diu	āȥ
genitive	eines	dës	āȥes	dër	āȥe
dative	eime	dëm	āȥe	dën	āȥen
accusative	ein	daȥ	āȥ	diu	āȥ

Descendants

• German: Aas (merged with ās)
• Vilamovian: aosa

Etymology 2

Pronunciation

• IPA^(key): (before 13^th CE) /ˈas/, /ˈaːs/

Verb

aȥ or āȥ

1. first/third-person singular past indicative of ëȥȥen

Descendants

• German: aß

Old High German

Pronunciation

• IPA^(key): /as/, /aːs/

Verb

aȥ or āȥ

1. first/third-person singular past indicative of ëȥȥan

Polish

Pronunciation

• (Masovia):
  • (Far Masovian) IPA^(key): [ˈas]
• (Lesser Poland):
  • (Sieradz) IPA^(key): [ˈas]
  • (Western Kraków) IPA^(key): [ˈas]
  • (Lasovia) IPA^(key): [ˈas]
  • (Goral):
    • (Podhale) IPA^(key): [ˈas]

Conjunction

az

1. (Far Masovian, Przasnysz, Western Kraków, Lasovia, Tarnobrzeg County, Nisko County, Połaniec) alternative form of aż
   1. (Sieradz, Wieluń, Radomsko) synonym of niech / aby

Particle

az

1. (Sieradz, Wieluń, Radomsko, Podhale, Rabka-Zdrój) alternative form of aż

Further reading

• Jan Karłowicz (1900), “aż, aże, auż, jaż, jaże”, in Słownik gwar polskich [Dictionary of Polish dialects] (in Polish), volume 1: A do E, Kraków: Akademia Umiejętności, page 24

Portuguese

Noun

az m (plural azes)

1. obsolete spelling of ás

Further reading

• “az”, in Dicionário Aulete Digital (in Portuguese), Rio de Janeiro: Lexikon Editora Digital, 2008–2026
• “az”, in Dicionário Priberam da Língua Portuguesa (in Portuguese), Lisbon: Priberam, 2008–2026

Romanian

Adverb

az

1. obsolete form of azi

References

• az in Academia Română, Micul dicționar academic, ediția a II-a, Bucharest: Univers Enciclopedic, 2010. →ISBN

Scots

Etymology

Distortion of whase.

Determiner

az (Cromarty)

1. whose

Pronoun

az (Cromarty)

1. whose

References

• Am Baile (2009), The Cromarty Fisherfolk Dialect‎^[1], Highland Council, page 4

Sumerian

Romanization

az

1. romanization of 𒊍 (az)

Talysh

Etymology

Inherited from Proto-Iranian *ajám. Cognate with Sanskrit अहम् (aham).

Pronoun

az (ergative mı)

1. I

   Az ıştı hamsüəm.

   I am your neighbour.

References

• Pirejko, L. A. (1976), “az”, in Талышско-русский словарь [Talysh–Russian Dictionary], Moscow: Russkij jazyk, page 20

Turkish

Pronunciation

• IPA^(key): /ˈaz/
• Rhymes: -az

Etymology 1

Etymology tree

Proto-Turkic *āŕ

Old Anatolian Turkish آزْ (az)

Ottoman Turkish آز (az)

Turkish az

Inherited from Ottoman Turkish آز (az, “little”), from Proto-Turkic *āŕ (“few, a little”). Cognate with Old Turkic 𐰀𐰕 (az /⁠āz⁠/, “few, little, a bit, a little”), Karakhanid اازْ (āz, “few, scanty”).

Determiner

az (comparative daha az, superlative en az)

1. few, little

Declension

Predicative forms of az

present tense
	positive declarative	positive interrogative
ben (I am)	azım	az mıyım?
sen (you are)	azsın	az mısın?
o (he/she/it is)	az / azdır	az mı?
biz (we are)	azız	az mıyız?
siz (you are)	azsınız	az mısınız?
onlar (they are)	az(lar)	az(lar) mı?
past tense
	positive declarative	positive interrogative
ben (I was)	azdım	az mıydım?
sen (you were)	azdın	az mıydın?
o (he/she/it was)	azdı	az mıydı?
biz (we were)	azdık	az mıydık?
siz (you were)	azdınız	az mıydınız?
onlar (they were)	azdılar	az mıydılar?
indirect past
	positive declarative	positive interrogative
ben (I was)	azmışım	az mıymışım?
sen (you were)	azmışsın	az mıymışsın?
o (he/she/it was)	azmış	az mıymış?
biz (we were)	azmışız	az mıymışız?
siz (you were)	azmışsınız	az mıymışsınız?
onlar (they were)	azmışlar	az mıymışlar?
conditional
	positive declarative	positive interrogative
ben (if I)	azsam	az mıysam?
sen (if you)	azsan	az mıysan?
o (if he/she/it)	azsa	az mıysa?
biz (if we)	azsak	az mıysak?
siz (if you)	azsanız	az mıysanız?
onlar (if they)	azsalar	az mıysalar?

For negative forms, use the appropriate form of değil.

Related terms

• azlık
• azıcık
• azar azar
• azalmak
• biraz

Adverb

az

1. a bit, a little

   Az kenara kay. ― Move over a little.

Antonyms

• çok

Etymology 2

Verb

az

1. second-person singular imperative of azmak

Yola

Alternative forms

• as

Etymology

From Middle English as, als(a), alswa, from Old English eallswā.

Pronunciation

• IPA^(key): /az/

Conjunction

az

1. as
   • 1867, CONGRATULATORY ADDRESS IN THE DIALECT OF FORTH AND BARGY, page 114, line 3:

     an, az wee verilie chote,

     and, as we truly believe,

   • 1867, CONGRATULATORY ADDRESS IN THE DIALECT OF FORTH AND BARGY, page 114, lines 12-14:

     az avare ye trad dicke londe yer name waz ee-kent var ee vriene o' livertie, an He fo brake ye neckarès o' zlaves.

     for before your foot pressed the soil, your name was known to us as the friend of liberty, and he who broke the fetters of the slave.

   • 1867, CONGRATULATORY ADDRESS IN THE DIALECT OF FORTH AND BARGY, page 114, lines 14-15:

     Mang ourzels——var wee dwytheth an Irelonde az ure generale haime——

     Unto ourselves——for we look on Ireland to be our common country——

   • 1867, CONGRATULATORY ADDRESS IN THE DIALECT OF FORTH AND BARGY, page 114, lines 23-24:

     proo'th, y'at wee alane needeth ye giftes o'generale rights, az be displayte bie ee factes o'thie goveremente.

     proves that we alone stood in need of the enjoyment of common privileges, as is demonstrated by the results of your government.

   • 1867, CONGRATULATORY ADDRESS IN THE DIALECT OF FORTH AND BARGY, page 116, lines 10-11:

     az Irishmen, an az dwellerès na cosh an loyale o' Baronie Forthe,

     as Irishmen, and as inhabitants, faithful and loyal, of the Barony Forth,

References

• Jacob Poole (d. 1827) (before 1828), William Barnes, editor, A Glossary, With some Pieces of Verse, of the old Dialect of the English Colony in the Baronies of Forth and Bargy, County of Wexford, Ireland, London: J. Russell Smith, published 1867, page 114