házasságkötés

Hungarian[edit]

házasságkötés (plural házasságkötések)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	házasságkötés	házasságkötések
accusative	házasságkötést	házasságkötéseket
dative	házasságkötésnek	házasságkötéseknek
instrumental	házasságkötéssel	házasságkötésekkel
causal-final	házasságkötésért	házasságkötésekért
translative	házasságkötéssé	házasságkötésekké
terminative	házasságkötésig	házasságkötésekig
essive-formal	házasságkötésként	házasságkötésekként
essive-modal	—	—
inessive	házasságkötésben	házasságkötésekben
superessive	házasságkötésen	házasságkötéseken
adessive	házasságkötésnél	házasságkötéseknél
illative	házasságkötésbe	házasságkötésekbe
sublative	házasságkötésre	házasságkötésekre
allative	házasságkötéshez	házasságkötésekhez
elative	házasságkötésből	házasságkötésekből
delative	házasságkötésről	házasságkötésekről
ablative	házasságkötéstől	házasságkötésektől
non-attributive possessive - singular	házasságkötésé	házasságkötéseké
non-attributive possessive - plural	házasságkötéséi	házasságkötésekéi

Possessive forms of házasságkötés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	házasságkötésem	házasságkötéseim
2nd person sing.	házasságkötésed	házasságkötéseid
3rd person sing.	házasságkötése	házasságkötései
1st person plural	házasságkötésünk	házasságkötéseink
2nd person plural	házasságkötésetek	házasságkötéseitek
3rd person plural	házasságkötésük	házasságkötéseik