háztető

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

ház +‎ tető

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈhaːstɛtøː]
  • Hyphenation: ház‧te‧tő
  • Rhymes: -tøː

Noun[edit]

háztető (plural háztetők)

  1. roof (of a building)

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative háztető háztetők
accusative háztetőt háztetőket
dative háztetőnek háztetőknek
instrumental háztetővel háztetőkkel
causal-final háztetőért háztetőkért
translative háztetővé háztetőkké
terminative háztetőig háztetőkig
essive-formal háztetőként háztetőkként
essive-modal
inessive háztetőben háztetőkben
superessive háztetőn háztetőkön
adessive háztetőnél háztetőknél
illative háztetőbe háztetőkbe
sublative háztetőre háztetőkre
allative háztetőhöz háztetőkhöz
elative háztetőből háztetőkből
delative háztetőről háztetőkről
ablative háztetőtől háztetőktől
non-attributive
possessive - singular
háztetőé háztetőké
non-attributive
possessive - plural
háztetőéi háztetőkéi
Possessive forms of háztető
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. háztetőm háztetőim
2nd person sing. háztetőd háztetőid
3rd person sing. háztetője háztetői
1st person plural háztetőnk háztetőink
2nd person plural háztetőtök háztetőitek
3rd person plural háztetőjük háztetőik

See also[edit]

Further reading[edit]