háztető

Hungarian

Etymology

ház +‎ tető

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhaːstɛtøː]
• Hyphenation: ház‧te‧tő
• Rhymes: -tøː

Noun

háztető (plural háztetők)

1. roof (of a building)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	háztető	háztetők
accusative	háztetőt	háztetőket
dative	háztetőnek	háztetőknek
instrumental	háztetővel	háztetőkkel
causal-final	háztetőért	háztetőkért
translative	háztetővé	háztetőkké
terminative	háztetőig	háztetőkig
essive-formal	háztetőként	háztetőkként
essive-modal	—	—
inessive	háztetőben	háztetőkben
superessive	háztetőn	háztetőkön
adessive	háztetőnél	háztetőknél
illative	háztetőbe	háztetőkbe
sublative	háztetőre	háztetőkre
allative	háztetőhöz	háztetőkhöz
elative	háztetőből	háztetőkből
delative	háztetőről	háztetőkről
ablative	háztetőtől	háztetőktől
non-attributive possessive - singular	háztetőé	háztetőké
non-attributive possessive - plural	háztetőéi	háztetőkéi

Possessive forms of háztető
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	háztetőm	háztetőim
2nd person sing.	háztetőd	háztetőid
3rd person sing.	háztetője	háztetői
1st person plural	háztetőnk	háztetőink
2nd person plural	háztetőtök	háztetőitek
3rd person plural	háztetőjük	háztetőik

See also

• tető (“roof”)

Further reading

• háztető in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN