időtartam

Hungarian

Etymology

idő +‎ tartam

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈidøːtɒrtɒm]
• Hyphenation: idő‧tar‧tam

Noun

időtartam (plural időtartamok)

1. duration, period, term (an amount of time or a particular time interval)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	időtartam	időtartamok
accusative	időtartamot	időtartamokat
dative	időtartamnak	időtartamoknak
instrumental	időtartammal	időtartamokkal
causal-final	időtartamért	időtartamokért
translative	időtartammá	időtartamokká
terminative	időtartamig	időtartamokig
essive-formal	időtartamként	időtartamokként
essive-modal	—	—
inessive	időtartamban	időtartamokban
superessive	időtartamon	időtartamokon
adessive	időtartamnál	időtartamoknál
illative	időtartamba	időtartamokba
sublative	időtartamra	időtartamokra
allative	időtartamhoz	időtartamokhoz
elative	időtartamból	időtartamokból
delative	időtartamról	időtartamokról
ablative	időtartamtól	időtartamoktól
non-attributive possessive - singular	időtartamé	időtartamoké
non-attributive possessive - plural	időtartaméi	időtartamokéi

Possessive forms of időtartam
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	időtartamom	időtartamaim
2nd person sing.	időtartamod	időtartamaid
3rd person sing.	időtartama	időtartamai
1st person plural	időtartamunk	időtartamaink
2nd person plural	időtartamotok	időtartamaitok
3rd person plural	időtartamuk	időtartamaik

Further reading

• időtartam in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN