irodalomtörténet

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

irodalom +‎ történet

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈirodɒlomtørteːnɛt]
  • Hyphenation: iro‧da‧lom‧tör‧té‧net

Noun[edit]

irodalomtörténet ‎(plural irodalomtörténetek)

  1. literary history

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative irodalomtörténet irodalomtörténetek
accusative irodalomtörténetet irodalomtörténeteket
dative irodalomtörténetnek irodalomtörténeteknek
instrumental irodalomtörténettel irodalomtörténetekkel
causal-final irodalomtörténetért irodalomtörténetekért
translative irodalomtörténetté irodalomtörténetekké
terminative irodalomtörténetig irodalomtörténetekig
essive-formal irodalomtörténetként irodalomtörténetekként
essive-modal
inessive irodalomtörténetben irodalomtörténetekben
superessive irodalomtörténeten irodalomtörténeteken
adessive irodalomtörténetnél irodalomtörténeteknél
illative irodalomtörténetbe irodalomtörténetekbe
sublative irodalomtörténetre irodalomtörténetekre
allative irodalomtörténethez irodalomtörténetekhez
elative irodalomtörténetből irodalomtörténetekből
delative irodalomtörténetről irodalomtörténetekről
ablative irodalomtörténettől irodalomtörténetektől
Possessive forms of irodalomtörténet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. irodalomtörténetem irodalomtörténeteim
2nd person sing. irodalomtörténeted irodalomtörténeteid
3rd person sing. irodalomtörténete irodalomtörténetei
1st person plural irodalomtörténetünk irodalomtörténeteink
2nd person plural irodalomtörténetetek irodalomtörténeteitek
3rd person plural irodalomtörténetük irodalomtörténeteik