jegyző

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

jegyez +‎

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈjɛɟzøː]
  • Hyphenation: jegy‧ző

Noun[edit]

jegyző (plural jegyzők)

  1. notary

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative jegyző jegyzők
accusative jegyzőt jegyzőket
dative jegyzőnek jegyzőknek
instrumental jegyzővel jegyzőkkel
causal-final jegyzőért jegyzőkért
translative jegyzővé jegyzőkké
terminative jegyzőig jegyzőkig
essive-formal jegyzőként jegyzőkként
essive-modal
inessive jegyzőben jegyzőkben
superessive jegyzőn jegyzőkön
adessive jegyzőnél jegyzőknél
illative jegyzőbe jegyzőkbe
sublative jegyzőre jegyzőkre
allative jegyzőhöz jegyzőkhöz
elative jegyzőből jegyzőkből
delative jegyzőről jegyzőkről
ablative jegyzőtől jegyzőktől
Possessive forms of jegyző
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. jegyzőm jegyzőim
2nd person sing. jegyződ jegyzőid
3rd person sing. jegyzője jegyzői
1st person plural jegyzőnk jegyzőink
2nd person plural jegyzőtök jegyzőitek
3rd person plural jegyzőjük jegyzőik

Verb[edit]

jegyző

  1. present participle of jegyez

Derived terms[edit]