jelkép

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

jel +‎ kép

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈjɛlkeːp]
  • Hyphenation: jel‧kép

Noun[edit]

jelkép (plural jelképek)

  1. symbol (object meant to represent another)

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative jelkép jelképek
accusative jelképet jelképeket
dative jelképnek jelképeknek
instrumental jelképpel jelképekkel
causal-final jelképért jelképekért
translative jelképpé jelképekké
terminative jelképig jelképekig
essive-formal jelképként jelképekként
essive-modal
inessive jelképben jelképekben
superessive jelképen jelképeken
adessive jelképnél jelképeknél
illative jelképbe jelképekbe
sublative jelképre jelképekre
allative jelképhez jelképekhez
elative jelképből jelképekből
delative jelképről jelképekről
ablative jelképtől jelképektől
Possessive forms of jelkép
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. jelképem jelképeim
2nd person sing. jelképed jelképeid
3rd person sing. jelképe jelképei
1st person plural jelképünk jelképeink
2nd person plural jelképetek jelképeitek
3rd person plural jelképük jelképeik

Derived terms[edit]