kérdőjel

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

kérdőjel

Etymology[edit]

kérdő +‎ jel

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkeːrdøːjɛl]
  • Hyphenation: kér‧dő‧jel

Noun[edit]

kérdőjel ‎(plural kérdőjelek)

  1. question mark

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kérdőjel kérdőjelek
accusative kérdőjelet kérdőjeleket
dative kérdőjelnek kérdőjeleknek
instrumental kérdőjellel kérdőjelekkel
causal-final kérdőjelért kérdőjelekért
translative kérdőjellé kérdőjelekké
terminative kérdőjelig kérdőjelekig
essive-formal kérdőjelként kérdőjelekként
essive-modal
inessive kérdőjelben kérdőjelekben
superessive kérdőjelen kérdőjeleken
adessive kérdőjelnél kérdőjeleknél
illative kérdőjelbe kérdőjelekbe
sublative kérdőjelre kérdőjelekre
allative kérdőjelhez kérdőjelekhez
elative kérdőjelből kérdőjelekből
delative kérdőjelről kérdőjelekről
ablative kérdőjeltől kérdőjelektől
Possessive forms of kérdőjel
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kérdőjelem kérdőjeleim
2nd person sing. kérdőjeled kérdőjeleid
3rd person sing. kérdőjele kérdőjelei
1st person plural kérdőjelünk kérdőjeleink
2nd person plural kérdőjeletek kérdőjeleitek
3rd person plural kérdőjelük kérdőjeleik