kétszerkettő

Hungarian[edit]

Univerbation from kétszer (“twice”) +‎ kettő (“two”).

kétszerkettő (plural kétszerkettők)

multiplication table, times table
Synonyms: egyszeregy, szorzótábla
(rare) certain, indisputable, unquestionable, doubtless
Synonyms: bizonyos, kétségtelen
- 1851, Mór Jókai, A nagyidai cigányok (The gypsies of Nagyida)‎^[1]:
  Most a sírban volna - az már kétszerkettő - / Nemcsak a fél lába, hanem mind a kettő.
  He would be in the grave now - that's certain - / Not just one foot but both.

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	kétszerkettő	kétszerkettők
accusative	kétszerkettőt	kétszerkettőket
dative	kétszerkettőnek	kétszerkettőknek
instrumental	kétszerkettővel	kétszerkettőkkel
causal-final	kétszerkettőért	kétszerkettőkért
translative	kétszerkettővé	kétszerkettőkké
terminative	kétszerkettőig	kétszerkettőkig
essive-formal	kétszerkettőként	kétszerkettőkként
essive-modal	—	—
inessive	kétszerkettőben	kétszerkettőkben
superessive	kétszerkettőn	kétszerkettőkön
adessive	kétszerkettőnél	kétszerkettőknél
illative	kétszerkettőbe	kétszerkettőkbe
sublative	kétszerkettőre	kétszerkettőkre
allative	kétszerkettőhöz	kétszerkettőkhöz
elative	kétszerkettőből	kétszerkettőkből
delative	kétszerkettőről	kétszerkettőkről
ablative	kétszerkettőtől	kétszerkettőktől
non-attributive possessive - singular	kétszerkettőé	kétszerkettőké
non-attributive possessive - plural	kétszerkettőéi	kétszerkettőkéi

Possessive forms of kétszerkettő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kétszerkettőm	kétszerkettőim
2nd person sing.	kétszerkettőd	kétszerkettőid
3rd person sing.	kétszerkettője	kétszerkettői
1st person plural	kétszerkettőnk	kétszerkettőink
2nd person plural	kétszerkettőtök	kétszerkettőitek
3rd person plural	kétszerkettőjük	kétszerkettőik

Expressions