From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: ketto


Hungarian numbers (edit)
 ←  1 2 3  → 
    Cardinal: kettő, két
    Nominal: kettes
    Ordinal: második
    Day of month: másodika
    A.o.: másodszor, másodjára
    Adverbial: kétszer
    Multiplier: kétszeres, kettős, dupla
    Distributive: kettesével
    Collective: mindkét, mindkettő
    Fractional: fél, ketted
    Number of people: ketten


From két. The suffix may reflect Proto-Uralic *-k, being the only trace thereof in Hungarian.


  • IPA(key): [ˈkɛtːøː]
  • (file)
  • Hyphenation: ket‧tő
  • Rhymes: -tøː



  1. two (mostly used in place of a whole noun phrase or as a predicate, but not usually as a counter before nouns)
    kettő meg egy az háromtwo plus one equals three

Usage notes[edit]

The numeral két (two) and the adjective kis (small, little) can only stand adjectively, before a noun (e.g. két alma (two apples) and kis alma (a small apple)). If they were to occur on their own (possibly also inflected), predicatively, or in reference to a whole noun phrase, the terms kettő (two) and kicsi (small) must be used instead: Csak kettő van (There are only two), Csak kicsi van (There is a small one only.) The same applies to compound numerals like tizenkét and tizenkettő (twelve). In terms of distribution, két and kis are like English sick (sick people ~ két/kis alma) while kettő and kicsi resemble ill (they are ill ~ csak kettő/kicsi van). The longer forms are definitely broader in use as they may also occur adjectively, whether for emphasis or as a form of colloquialism. As a rule of thumb, the short variants (két, kis) never stand on their own.


Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative kettő kettők
accusative kettőt kettőket
dative kettőnek kettőknek
instrumental kettővel kettőkkel
causal-final kettőért kettőkért
translative kettővé kettőkké
terminative kettőig kettőkig
essive-formal kettőként kettőkként
inessive kettőben kettőkben
superessive kettőn kettőkön
adessive kettőnél kettőknél
illative kettőbe kettőkbe
sublative kettőre kettőkre
allative kettőhöz kettőkhöz
elative kettőből kettőkből
delative kettőről kettőkről
ablative kettőtől kettőktől
possessive - singular
kettőé kettőké
possessive - plural
kettőéi kettőkéi
Possessive forms of kettő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kettőm
2nd person sing. kettőd
3rd person sing. kettője
1st person plural kettőnk
2nd person plural kettőtök
3rd person plural kettőjük

Derived terms[edit]

Compound words

Related terms[edit]

Further reading[edit]

  • kettő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN