kód

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: kod, köd, kød, and KO'd

Czech[edit]

Etymology[edit]

From English code, from French code (system of law), from Latin cōdex (tree trunk, book).

Pronunciation[edit]

Noun[edit]

kód m

  1. code

Declension[edit]

Derived terms[edit]


Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From English code, from French code (system of law), from Latin cōdex (tree trunk, book). [1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkoːd]
  • Hyphenation: kód

Noun[edit]

kód (plural kódok)

  1. code

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kód kódok
accusative kódot kódokat
dative kódnak kódoknak
instrumental kóddal kódokkal
causal-final kódért kódokért
translative kóddá kódokká
terminative kódig kódokig
essive-formal kódként kódokként
essive-modal
inessive kódban kódokban
superessive kódon kódokon
adessive kódnál kódoknál
illative kódba kódokba
sublative kódra kódokra
allative kódhoz kódokhoz
elative kódból kódokból
delative kódról kódokról
ablative kódtól kódoktól
Possessive forms of kód
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kódom kódjaim
2nd person sing. kódod kódjaid
3rd person sing. kódja kódjai
1st person plural kódunk kódjaink
2nd person plural kódotok kódjaitok
3rd person plural kódjuk kódjaik

Derived terms[edit]

(Compound words):

References[edit]