kölcsön

See also: kölcsön-

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkølt͡ʃøn]
• Hyphenation: köl‧csön

Adverb

kölcsön

1. on loan

   Ez nem az enyém, csak kölcsön van nálam. ― This is not mine, I just have it on loan.

Usage notes

It can also be used as a verbal prefix. See kölcsön-.

Derived terms

• kölcsönös
• kölcsönöz

(Compound words):

• kölcsönhatás

Noun

kölcsön (plural kölcsönök)

1. loan (borrowed sum of money or other valuables)

Declension

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	kölcsön	kölcsönök
accusative	kölcsönt	kölcsönöket
dative	kölcsönnek	kölcsönöknek
instrumental	kölcsönnel	kölcsönökkel
causal-final	kölcsönért	kölcsönökért
translative	kölcsönné	kölcsönökké
terminative	kölcsönig	kölcsönökig
essive-formal	kölcsönként	kölcsönökként
essive-modal	—	—
inessive	kölcsönben	kölcsönökben
superessive	kölcsönön	kölcsönökön
adessive	kölcsönnél	kölcsönöknél
illative	kölcsönbe	kölcsönökbe
sublative	kölcsönre	kölcsönökre
allative	kölcsönhöz	kölcsönökhöz
elative	kölcsönből	kölcsönökből
delative	kölcsönről	kölcsönökről
ablative	kölcsöntől	kölcsönöktől
non-attributive possessive - singular	kölcsöné	kölcsönöké
non-attributive possessive - plural	kölcsönéi	kölcsönökéi

Possessive forms of kölcsön
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kölcsönöm	kölcsöneim
2nd person sing.	kölcsönöd	kölcsöneid
3rd person sing.	kölcsöne	kölcsönei
1st person plural	kölcsönünk	kölcsöneink
2nd person plural	kölcsönötök	kölcsöneitek
3rd person plural	kölcsönük	kölcsöneik