könnyű

See also: konnyū

Hungarian

Etymology

From Proto-Ugric *kᴕ̈nɜ (“light”) + -ű (“diminutive suffix”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkøɲːyː]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: köny‧nyű
• Rhymes: -ɲyː

Adjective

könnyű (comparative könnyebb, superlative legkönnyebb)

1. (of a task) easy

   Synonyms: egyszerű, pofonegyszerű

   Antonyms: nehéz, bonyolult, komplikált

2. (of weight) light

   Antonyms: nehéz, súlyos

3. (figuratively, derogatory, of a woman) easy, loose

   Synonyms: könnyűvérű, ledér, feslett

   Antonyms: erkölcsös, tisztességes

   könnyű erkölcsű ― of easy virtue

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)

	singular	plural
nominative	könnyű	könnyűek
accusative	könnyűt	könnyűeket
dative	könnyűnek	könnyűeknek
instrumental	könnyűvel	könnyűekkel
causal-final	könnyűért	könnyűekért
translative	könnyűvé	könnyűekké
terminative	könnyűig	könnyűekig
essive-formal	könnyűként	könnyűekként
essive-modal	—	—
inessive	könnyűben	könnyűekben
superessive	könnyűn	könnyűeken
adessive	könnyűnél	könnyűeknél
illative	könnyűbe	könnyűekbe
sublative	könnyűre	könnyűekre
allative	könnyűhöz	könnyűekhez
elative	könnyűből	könnyűekből
delative	könnyűről	könnyűekről
ablative	könnyűtől	könnyűektől
non-attributive possessive – singular	könnyűé	könnyűeké
non-attributive possessive – plural	könnyűéi	könnyűekéi

Derived terms

• könnyebb → könnyebbít, könnyebbség, (meg)könnyebbül
• könnyed
• könnyen
• könnyít
• könnyül
• könnyűség

Compound words

• habkönnyű
• könnyűatlétika
• könnyűbeton
• könnyűfém
• könnyűipar
• könnyűsúly
• könnyűszerrel
• könnyűvérű
• könnyűzene
• leheletkönnyű
• pehelykönnyű

Expressions

• könnyebb utolérni a hazugot, mint a sánta kutyát
• könnyű célpont
• könnyű, mint a pehely
• legyen neki könnyű a föld

Further reading

• könnyű in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.