következés

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From következik +‎ -és

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkøvɛtkɛzeːʃ]
  • Hyphenation: kö‧vet‧ke‧zés

Noun[edit]

következés ‎(plural következések)

  1. succession, sequence, order

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative következés következések
accusative következést következéseket
dative következésnek következéseknek
instrumental következéssel következésekkel
causal-final következésért következésekért
translative következéssé következésekké
terminative következésig következésekig
essive-formal következésként következésekként
essive-modal
inessive következésben következésekben
superessive következésen következéseken
adessive következésnél következéseknél
illative következésbe következésekbe
sublative következésre következésekre
allative következéshez következésekhez
elative következésből következésekből
delative következésről következésekről
ablative következéstől következésektől
Possessive forms of következés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. következésem következéseim
2nd person sing. következésed következéseid
3rd person sing. következése következései
1st person plural következésünk következéseink
2nd person plural következésetek következéseitek
3rd person plural következésük következéseik

Derived terms[edit]