katolikus

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Latin catholicus, from Ancient Greek καθολικός ‎(katholikós), from κατά ‎(katá, according to) + ὅλος ‎(hólos, whole)[1] with +‎ -ikus ending.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈkɒtolikuʃ/
  • (file)
  • Hyphenation: ka‧to‧li‧kus

Adjective[edit]

katolikus (not comparable)

  1. Catholic

Noun[edit]

katolikus ‎(plural katolikusok)

  1. Catholic (a member of a Catholic church)

Declension[edit]

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2