katolikus

Hungarian[edit]

Borrowed from Latin catholicus, from Ancient Greek καθολικός (katholikós), from κατά (katá, “according to”) + ὅλος (hólos, “whole”).^[1] With -ikus ending.

katolikus (not comparable)

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	katolikus	katolikusak
accusative	katolikusat	katolikusakat
dative	katolikusnak	katolikusaknak
instrumental	katolikussal	katolikusakkal
causal-final	katolikusért	katolikusakért
translative	katolikussá	katolikusakká
terminative	katolikusig	katolikusakig
essive-formal	katolikusként	katolikusakként
essive-modal	—	—
inessive	katolikusban	katolikusakban
superessive	katolikuson	katolikusakon
adessive	katolikusnál	katolikusaknál
illative	katolikusba	katolikusakba
sublative	katolikusra	katolikusakra
allative	katolikushoz	katolikusakhoz
elative	katolikusból	katolikusakból
delative	katolikusról	katolikusakról
ablative	katolikustól	katolikusaktól

katolikus (plural katolikusok)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	katolikus	katolikusok
accusative	katolikust	katolikusokat
dative	katolikusnak	katolikusoknak
instrumental	katolikussal	katolikusokkal
causal-final	katolikusért	katolikusokért
translative	katolikussá	katolikusokká
terminative	katolikusig	katolikusokig
essive-formal	katolikusként	katolikusokként
essive-modal	—	—
inessive	katolikusban	katolikusokban
superessive	katolikuson	katolikusokon
adessive	katolikusnál	katolikusoknál
illative	katolikusba	katolikusokba
sublative	katolikusra	katolikusokra
allative	katolikushoz	katolikusokhoz
elative	katolikusból	katolikusokból
delative	katolikusról	katolikusokról
ablative	katolikustól	katolikusoktól

Possessive forms of katolikus
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	katolikusom	katolikusaim
2nd person sing.	katolikusod	katolikusaid
3rd person sing.	katolikusa	katolikusai
1st person plural	katolikusunk	katolikusaink
2nd person plural	katolikusotok	katolikusaitok
3rd person plural	katolikusuk	katolikusaik